Tenyésztés rendszere

A tenyésztés egy hosszú, költséges és olykor fárasztó dolog, viszont egy új élet létrejötte varázslatos dolog. Ha a tenyésztést felelősségteljesen, átgondoltan és céllal tesszük, azzal az állat és az ember életét is nagyban megkönnyítjük és sokkal nagyobb az esély a kettőjük harmonikus és kiegyensúlyozott kapcsolatára.

Néhány gondolatot szeretnék megosztani, elsősorban azok számára, akik kevesebb tapasztalattal rendelkeznek a sportló tenyésztésben vagy kissé össze vannak zavarodva, esetleg már tenyésztenek egy ideje, de nem kapják a várt eredményeket.

Először is, biztos recept vagy tuti módszer nincs, a genetika sosem kiszámítható teljesen. Továbbá a sportlótenyésztés hosszú távú, összetett, költséges és nagy odafigyelést igényel. A jó hír viszont az, hogy viszonylag kezdő tenyésztő vagy nem óriási büdzsével rendelkező tenyésztő is lehet sikeres és tudja javítani az esélyeit, átgondolt tenyésztési rendszerrel.

1. A cél meghatározása

A különböző célok eléréséhez különböző paraméterekre kell helyezni a hangsúlyt, illetve ha van cél, könnyebb mérni milyen messze- vagy éppen közel vagyunk hozzá.

Tenyészcél lehet:

- szeretnék magamnak vagy gyermekemnek egy sportra alkalmas, jó fejű lovat
- szeretnék egy viszonylag fiatalon (3-6 éves) jól értékesíthető sportlovat
- szeretnék egy választàsi korban jól értékesíthető csikót
- szeretnék nagydíjas lovat tenyészteni
- szeretnék egy szép, mutatós és jó származású csikót, amiben gyönyörködhetek…stb.

2. Egy jó kanca maga a “Szent Grál”!

Az igazán jó kanca megvehetetlen, azokat fel kell ismerni vagy ki kell tenyészteni és a tenyészetünk jó alapokon fog nyugodni. Az igazán sikeres és több generációs tenyésztők mind kancacsaládokban gondolkodnak, hosszútávon csak így lehet eredményesen tenyészteni. Akár egy kancával is lehet tenyészetet vagy ménest alapítani, a lényeg, hogy jó kancát kell választani. Sokan a fedezőménekre fektetik a hangsúlyt, pedig mára már köztudott, hogy a kanca minősége és adottságai a legfontosabbak. Sokan a 60-40, míg mások a 70-30 elvet gondolják helyesnek, valójában erre pontos arány nincsen, csak a tény, hogy a jó kanca fontosabb a tenyésztésben.

3. Milyen a jó kanca?!

A kérdés az, hogy mi a célunk, mit akarunk tenyészteni. Ha a kancában többségében olyan tulajdonságok vannak, amelyeket mi kedvelünk vagy fontosnak tartunk az adott cél elérésében, akkor azt tekinthetjük egy jó kiindulási alapnak. Saját véleményem szerint jó sportlóról beszélhetünk, ha a szint amire képes (legyen ez 110-120-130-140-150 vagy 160cm) azon a szinten eredményes. Képes a folyamatos jó teljesítményre, ez által lovasának sok örömöt okoz és szivesen dolgozik vele a lovas. Tehát nem csak az a jó ló ami 150-160cm-en ugrott vagy olimpiát nyert, hanem az is, ami a maga szintjén kiválóan, az emberi elvárásoknak megfelelően vagy azon felül volt képes teljesíteni. Ha ez a sportló pedig kanca és ezen tulajdonságokat képes a csikóiban örökíteni, akkor az egy jó kanca. Persze ha a kanca nem sportolt de képes a korábbiaknak megfelelő utódokat adni, az tenyésztés szempontjából ugyan olyan jó kanca. Ezen belül pedig mindenki olyan kancát válasszon, ami a lehető legközelebb van a céljaihoz, hiszen az esélyeit így tudja maximalizálni, illetve a célhoz vezető utat lerövidíteni.

4. Hogyan válasszak fedezőmént?

Erre van egy egyszerű módszerem, ami az adott kanca egyszerűsített elemzésén alapszik.
Ez pedig a következő:

Egy papírlap bal oldalára felírjuk a kancánknak azon tulajdonságait amiket kedvelünk vagy jónak tartunk és meg szeretnénk őrízni (ezek mentelitásra, ugrásra, jármódokra, anatómiára és származásra vonatkozó paraméterek). Ezután a papír jobb oldalára azokat a paramétereket írjuk amiket nem kedvelünk, gyengébbnek tartunk és egyben javítani szeretnénk.

Ezt követően a származást elemezzük jobban. Érdemes a kancát online adatbázisba felvinni (horsetelex, hippomundo..), illetve van rá egy magyar adatbázis is (mlosz.hu), viszont ez inkább fel lehet használni az előbb említett adatbázisokban való rögzítéshez. Ezeken az oldalakon sokkal több generáció látható (akár 7-8), illetve talán a legfontosabb, a kancacsalád, illetve az abból származó lovak listája és legmagasabb szintje is. (Nem mindegyik fog látszódni, csak azok amelyeket felvittek). Ezekből rengeteg infót tudunk kinyerni. Van e rokontenyésztettség a kancában, mekkora a telivérhányad, hányszor fordul elő egy adott mén a pedigrében és a korábbi generiációkban vagy a ló rokonai között milyen sikeres egyedek vannak. Ezen sikeres egyedek származását meg tudjuk nézni és ez egy jó támpont lehet, hogy vajon milyen vérvonal passzolhat leginkább a kancánkhoz. Ha azt látjuk, hogy egy bizonyos méntől vagy apai vonalból több sikeres sportló kijött, akkor jó eséllyel ez a mi kancánkhoz is passzolhat. De akár egy kimagasló teljesítményű ló pedigréjét is rekonstruálhatjuk a kancacsaládból. De a legfontosabb, hogy ezáltal látunk arra példát, hogy a múltban milyen vonalból lett sikeres utód a kancánk családjából, ami ötletként szolgálhat nekünk is. Ha ezek megvannak, hogy min szeretnénk javítani, milyen vérvonal irányba menjünk, akkor lehet konkrét keresést folytatni az interneten.

Pl.: Diamant de Semilly vonalú mént szeretnék, ami francia kancacsaládból jön, erős hátsó motorral és jó hátsólábtechnikával rendelkezik, nagy képességű, jó fejű és lehetőleg nagydíj szinten ugrott. Így már eléggé le lehet szűkíteni a kört, akár 2-3 ménre is.

Természetesen ehhez hozzájön még a saját lehetőségünk: mennyi pénzt szánunk rá, friss vagy fagyasztott sperma, van e jó állatorvosom, hogyan vemhesül a kanca stb.

Érdemes A, B és C opciót is felállítani, hiszen nem mindig megy minden úgy, ahogy azt megálmodtuk elsőre és jobb felkészültnek lenni.

5. Célpárosítás vagy divattenyésztés

Egyértelműen a célpárpárosítást javaslom és az előző pont is ehhez nyújt segítséget. Célpárosítás esetén kifejezetten céllal, a kanca gyengébb paramétereinek a javítási szándékával választunk mént. Ezt tesszük úgy, hogy a kancát kielemezzük és az elemzés függvényeben választunk mént. Végeredményként azt szeretnénk, ha a születendő csikó a céljaink elérésének érdekében jobb paraméterekkel rendelkezzen az anyjánál. Ha ezt meg tudtuk valósítani, akkor a tenyésztésünk sikeresnek mondható. Természetesen olyan is előfordul, hogy ez nem jár sikerrel vagy bizonyos adottságok javultak, míg azok amelyeket kedveltünk romlottak a csikóban. Ilyen esetben ezeket érdemes megvizsgálni és legközelebb másik mént választani.

Divattenyésztés során elsősorban az aktuális trendeket vagy hájpot követjük, kevésbé figyeljük a kanca adottságait, és az aktuálisan menőnek számító méneket használjuk. A trendek követése fontos, hiszen ezek mozgatják meg leginkább a piacot és az emberek fantáziáját, viszont nem biztos, hogy ez alapján kell tenyésztenünk. Manapság sokan ezt teszik, mert úgy gondolják azok a menő csődörök képesek a legjobb csikót, esetleg ők is olyan kimagasló lovat szeretnének mint maga a mén, vagy éppen fel akarják hívni magukra a figyelmet, hogy bizony velük is kell számolni. A divatot elsősorban a nagy nemzetközi versenyek eredményei és a nyugati tenyésztők diktálják, akik ezt mesterien űzik. Viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy ezek a tenyésztők olyan kimagasló minőségű kancákkal, olyan méretű állománnyal és olyan marketing értékkel bírnak, hogy ők valóban képesek ezt lekövetni és diktálni.

Összességében a trendeket figyelemmel kell kísérni és ihletet lehet belőlük meríteni. Viszont csak akkor érdemes rájuk felülni, ha kimagasló kancáink vannak, a lehetőségeink az átlagnál jobbak vagy céljaink inkább rövidtávúak. Természetesen mindkét módszerrel lehet jó eredményeket elérni, csak míg az egyik esetben próbálunk tudatosabbak lenni és érteni a miérteket, a másik esetben csak egy mások által diktált trendben bízunk, hogy az talán nekem is működni fog.

6. Rokontenyésztés vagy idegen vonal

Több tenyésztési módszer is létezik, amellyel esetleg növelhetjük a tenyésztés eredményességét. A ló bizonyos fokú rokontenyésztettséget jól tolerál, ám manapság a rokontenyésztettségek mértéke egyre nagyobb, így érdemes körültekintőnek lenni. Ha nem ismerjük a kancát eléggé, esetleg még ő az első generációs tenyészkancánk vagy csak 1-2 csikójára van rálátásunk, akkor érdemes a rokontenyésztést kerülni. Ilyen esetben a legbiztosabb választás ha idegen vonalat próbálunk keresni. Pl. Holsteini kancákra jól működhetnek a Francia vagy Belga mének (elsősorban a kancacsaládot kell figyelni). Esetleg nehéz, régi típusú kancákra használható finomabb, magasabb telivérhányaddal rendelkező mének. Teljesen idegen vonalú mént nagyon nehéz találni, így egy egy alacsonyabb fokú rokontenyésztés már kis kockázatú lehet. Ha a kancánk már maga is viszonylag magasan rokon tenyésztett és a legkevesebb kockázatot akarjuk vállalni, akkor lehet anglo arab, angol telivér vagy esetleg trakheneni mént választani. Ezeket a fajtákat a mai napig tiszta vérben tenyésztik és sokszor felbukkannak az eredményes sportlovak pedigréjében, bár jellemzően hátrébb lévő generációkban.

6. Magyarországi vagy külföldi mén?

Röviden: Ha jó kancával tenyésztünk, kellőképpen ismerjük a paramétereit és ennek megfelelően választunk mént, akkor egy itthon elérhető ménnel is tudunk kiváló minőségű csikót tenyészteni, sőt, gyakran jobbat is, kisebb büdzséből. (Hiszen a mént meg tudjuk nézni élőben, láthatjuk személyesen versenyen és esetleg korábbi csikóit is meg tudjuk nézni - tehát több információnk lehet róla)

Részletesebb:
A külföldön elérhető (jellemzően Németország, Belgium, Hollandia, Franciaország) mének ismertebbek nemzetközi szinten, sokkal több a magasabb minőségű, nagyobb a választék és több kancát is fedeznek. Mindezek által amit jobban ismernek az emberek (és főként pozitív a tapasztalatuk) azzal szemben van egy megelőlegezett bizalmuk, továbbá már csak a nagy számok törvénye alapján is ezen a mének után több lesz a sportban eredményes csikó, ami tovább gerjeszti az irántuk való keresletet.
A hátrányuk, hogy drágábban fedeznek, a sperma szállítás jelentős költség, jobb időzítést és nagyobb precizitást igényel az állatorvostól és csak másnapra ér ide a sperma, legjobb esetben is.

Hazai ménekre természetesen a fordítottja igaz, a választék jóval kisebb, kevesebb a kimagasló mén, külföldön kevésbé ismerik őket. Az előnyük pedig, hogy olcsóbban fedeznek, sperma szállítása jelentősen kedvezőbb árú és akár pár órán belül nálunk van, továbbá a rövidebb szállítás miatt jobb minőségben érhetnek hozzánk. Manapság már a hazai ménpalettán is több olyan van, ami jó minőségűnek számít, akár nemzetközi szinten is.

Ha elsősorban csikóként vagy fiatalon szeretnénk értékesíteni a születendő csikót, akkor az, hogy egy nemzetközi szinten is ismert méntől származik előnyt jelenthet a piacon. Ha hosszútávon gondolkodunk és meg szeretnénk tartani a csikót magunknak vagy később a sportban szeretnénk menedzselni, akkor a mén ismertségének kisebb jelentősége van. Ha a csikó már képes a sportban kiemelkedően szerepelni vagy magasabb szinten teljesíteni, ott már a származás ismertsége vagy jelentősége csökken, hiszen ott a lovasok és a befektetők is a ló saját kvalitásaira és minőségére koncentrálnak. Ezzel ellentétben fiatal korban a kancacsaládból és a származásból próbálják megjósolni, hogy vajon milyen kvalitásai lesznek a lónak és ez alapján párosítanak hozzá egy reményfaktort.

7. Fiatal ígéretes- vagy idősebb bizonyított mén?

Ez mindig nagy dilemma, hogy vajon melyik irányba menjen el a tenyésztő. Alapvetően egy mén sportban nyújtott teljesítménye nincs összefüggésben az örökítő képességével. Egy soha nem versenyzett, fiatal vagy éppen sérült mén is képes kiváló adottságokkal rendelkező, sportban rendkívül eredményes csikót adni. Míg egy nagydíj szinten versenyző mén is képes átlagos vagy gyengébb minőségű csikókat adni. A különbség ott van, hogy egy idősebb, már magasabb szinten versenyző mén esetében, ahol esetleg már az utódok is viszonylag magas szinten teljesítenek, sokkal több az adat és információ, így a tenyésztők bátrabban használják ezeket a méneket (mivel ha az adatok jók, akkor nagyobb esélyt látnak arra, hogy jó adottságokat örökítenek), így ők jobb kancákat és többet fedeznek, ami tovább növeli annak az esélyét, hogy lesznek utána eredményes csikók.

Egy fiatal ménről sokkal kevesebbet tudunk, még nem tudjuk mit örökít pontosan (kisebb vagy nagyobb csikókat, érzékenyebbeket, óvatosabbakat stb..), csikói még nem versenyeznek a sportban, és önmaga sem képes, korából adóan magasabb szinten versenyezni. Bizonyíték hiányában a tenyésztők gyakran ezekben a ménekben kevésbé bíznak. Ennek van egy előnye is, hogy ezek a fiatal mének általában olcsóbban, és sokkal kedvezőbb feltételekkel fedeznek, gyakran spermájukhoz is könnyebb hozzájutni és minősége is jobb. Továbbá ha valaki egy olyan fiatal ménnel fedeztet, aki később egy híres vagy nagyon eredményes ló lesz, akkor ő hamarabb fog utána utóddal rendelkezni és a csikói is hirtelen keresettebbek lesznek.

Összességében elmondható, hogy a nyugati, komolyabb tenyésztők mindkét típusú mént használják, fedeztetnek idősebb már bizonyított ménekkel is, hiszen azok utódai iránt a bizalom és a kereslet nagyobb, továbbá kiszámíthatóbb, hogy hogyan örökítenek. Fiatal méneket pedig azért használnak, hogy a vérvonalak frissüljenek, változatosabbak legyenek és új trendeket alkossanak, illetve ha nem szavaz bizalmat senki sem a fiatal és ígéretes méneknek, akkor a pedigrék és sportlovak nem fejlődnek eléggé.

Mi korábban és jelenleg is kifejezetten bátran használunk fiatal méneket, manapság már elég jól megszűrik őket (több lépcsős ménszemle, teljesítmény vizsga, állatorvosi protokollok-ez elsősorban külföldön értendő), illetve ha egy ismert tenyésztő vagy ménállomás is használja a mént, az plusz bizalmat adhat, hogy ők is hisznek benne. Ha több kancával tenyésztesz, akkor érdemes mindkét típusú mént alkalmazni, akár forgásban is. Fiatal mént akkor is használhatsz bátran, ha a kancádat jól ismered, kiszámíthatóan örökít vagy esetleg egy jó minőségű mént szeretnél használni, de a kereted szűkösebb. Ha pedig biztosabbra akarsz menni vagy nem ismered eléggé kancádat, akkor használhatsz valamivel idősebb már sportban eredményes utódokkal rendelkező mént.

8. Milyen költségei vannak a termékenyítésnek?

Minden esetben van egy állatorvosi díj (ha csak nem magunk vagyunk az inszeminátorok). Vannak olyan állatorvosok akik fedeztetésenként kérnek összeget 20-40 ezer ft + kiszállás. Vannak olyanok akik ciklusonként kérnek, 60-120 ezer ft. Ezek az árak csak tájékoztatóak, attól függően, hogy az adott állatorvos mennyire van erre specializálódva, milyen messziről érkezik vagy esetleg nála történik a termékenyítés nagy eltérések lehetnek. Ha valahova elvisszük a kancát termékenyíteni, akkor ott van panziós tartási díj, jellemzően 3000-5000 Ft/nap. Magyarországon továbbá jellemző még a spermavételi díj, ami 10-20.000 ft között szokott lenni, ami spermarendelésenként értendő. Ilyen díj külföldön jellemzően nincs, mivel ott jóval többet fedeznek a mének és a spermadíjak is magasabbak, így ezt be tudják építeni az árba.

Ami mindenki számára szinte azonos költség, az a sperma díja és annak szállítási díja. A hazai mének magától értetődő módon kedvezőbb áron fedeznek. Fiatal mének általában 300-500€ közötti áron elérhetőek, míg azok a mének akik már sportban eredményesek vagy több csikójuk is van akik jó minőségűek és esetleg eredményesek, ők 500-700€ közötti áron mozognak. A hazai mének nagyjából a 700-1000€ közötti sávban zárulnak, azok a mének amelyek ilyen áron képesek fedezni a legtöbb esetben külföldön is ismert mének, esetleg külföldről bérelt mének.

Ahol az itthon fedező mének spermadíja befejeződik, nagyjából ott indul a külföldön felállított fiatal mének ára. A frissen engedélyt szerző, vagy 1-2 szezon óta elérhető mének jellemzően 700-900€ között mozognak (itt meg kell jegyezni, hogy a díjlovak gyakrabban magasabb áron fedeznek mint az azonos kaliberű ugrólóvak). Azok a mének akiknek már van néhány ígéretes csikója vagy ő maga is ígéretesnek tűnik a sportban, jellemzően 900-1200€ közötti sávban elérhetőek. Akik esetleg népszerűbbek vagy jobb teljesítményt mutatnak a pályán, esetleg nagydíj szinten versenyeztek, ők már az 1200-1600€ áron mozognak főként. A legfelső szint nagyjából 1600-2500€ körül tetőzik, itt azok a mének kapnak helyet akik a legmagasabb szinten versenyeznek, ők maguk is rendelkeznek több 160-as utóddal már és esetleg ezek alapján fel vannak kapva világszinten. Megjegyezendő az is, hogy ez nem egy szabályszerűség, van hogy bizonyos mének olcsóbban fedeznek mint azt eredményeik vagy utódaik indokolnák, valószínűleg így akar a tulajdonos vagy a ménállomás növelni az általa fedezett kancák számán. Ha valaki körültekintő és figyeli nem csak a mének eredményeit, hanem esetleg az online adatbázisok adatait, akkor mindig lehet találni nagyon jó ár-érték arányban elérhető méneket.

Szállítási árak: Haza viszonylatban a helyzet egyszerűbb, gyakran tudják küldeni vonattal, busszal, oszkárral, aminek a költsége párezer forint. A vásároló is érte tud menni, aminek a költsége a távolság függvényében értendő. Külföldön már kicsit másabb a helyzet. A legtöbb ménállomás (érkezési címtől függően) tudja küldeni a spermát “overnight shipping-el” azaz másnapra megérkezik egy speciális hőtartó és jégakkuval hűtött dobozban. Ezeket jellemzően nemzetközi futárszolgálatokkal (DHL, UPS, FedEx) küldik, aminek a díja nagyjából 130-160€ (netto), erre jön az export papírok díja (traces) 20-60€ (netto). Összesítve ez meghaladhatja a 200€-t, ami ha nem rendelkezünk uniós adószámmal, még áfa is terhelni fog. Ezt az összeget minden egyes spermarendelés alkalmával fizetnünk kell, így hamar kiszámítható, hogyha 2-3 alkalommal kell rendelnünk, az már megközelítheti a sperma árát is vagy ha ha úgy nézzük meg is haladhatja pl. egy itthon fedezőmén díját.

Szeretném megjegyezni, hogy ebben a pontban csak a friss sperma díjaira tértem ki, a fagyasztott sperma díja vagy esetleg ICSI sperma díja jelentősen eltérhet és a feltételek is gyakran másabbak, illetve ezek a termékenyítési módok sok esetben speciális állatorvost igényelnek.